Farkasember

Farkas �v�lt�se: A 19 sz�zad k�zepe fel� a Krakk�t �s Vars�t �tszel� lengyel Visztula foly� ment�n egy fest�i dombon fiatalok t�mege �nnepelte zen�vel, �nekkel �s t�nccal az arat�s befejez�s�t. Fogyott az �tel �s az ital, �s mindenki j�l �rezte mag�t. Egyszer csak, mik�zben tet�fok�ra h�gott a j�kedv, v�rfagyaszt� �v�lt�s visszhangzott v�gig a v�lgy�n. Csapot-papot otthagyva rohantak a fiatalok az �v�lt�s ir�ny�ba, �s r�m�lten l�tt�k, hogy egy hatalmas farkas ragadja el a falu legszebb l�ny�t, aki nemr�g l�pett jegyess�gre. A v�leg�nyt azonban sehol sem lehetett l�tni. A legb�trabbak �ld�zni kezdt�k a farkast, majd szembe is sz�lltak vele. A feld�h�d�tt, habz� sz�j� sz�rnyeteg azonban a f�ldre dobta emberi zs�km�ny�t �s harcra k�szen meg�llt f�l�tte. A falub�liek k�z�l n�h�nyan hazaszaladtak pusk�k�rt �s balt�k�rt. A farkas azonban l�tva az ott maradt embereken a f�lelmet, ism�t felkapta a l�nyt �s elt�nt a k�zeli erd�ben. Sok �v m�lva ugyanazon a dombon, szint�n az arat�si �nnepen egy �regember jelent meg az �nnepl�k k�z�tt. Megh�vt�k, hogy �nnepeljen vel�k. �m a komor, sz�tlan �regember ink�bb le�lt �s csendben kortyolgatta ital�t. Egy hasonl� kor� falubeli oda�lt hozz�, majd n�h�ny percnyi t�zetes szemrev�telez�s ut�n megk�rdezte: "Te vagy az, Jan?" Az �regember b�lintott, �s a falubeli felismerte benne sok �vvel kor�bban elt�nt b�tyj�t. Az �nnepl�k odagy�ltek az �regember k�r�, �s meghallgatt�k k�l�n�s t�rt�net�t. Elmondta nekik, hegy egy var�zsl� farkass� v�ltoztatta, � pedig elragadta menyasszony�t ugyanarr�l a dombr�l egy arat�si �nnep alatt, majd a k�zeli erd�ben lakott vele egy �vig, de ekkor a l�ny meghalt. "Att�l a perct�l kezdve feld�h�dve �s megvadulva r�t�madtam minden f�rfira, n�re, gyerekre, �s elpuszt�tottam az �sszes utamba akadt �llatot. A magam m�g�tt hagyott v�res �sv�nyt m�g most sem tudom teljesen feledni." Ekkor megmutatta nekik v�rfoltos tenyer�t. "N�gy �ve, ami�ta �jra emberi form�m van, falur�l falura v�ndorolok. M�g egyszer l�tni akartalak benneteket, a h�zat �s a falut, ahol sz�lettem �s feln�ttem. Ezut�n �jra farkas leszek." Alig ejtette ki ezeket a szavakat, �s ism�t farkass� v�ltozott. Elszaladt a megd�bbent emberek mellett, majd elt�nt az erd�ben �s soha t�bb� nem l�tt�k.

A meseszer� von�sok miatt neh�z komolyan venni a t�rt�netet. Lehet, hogy a t�l sok ital tette m�g sz�nesebb� a parasztok am�gy is �l�nk k�pzelet�t? Lehet, hogy a sz�jr�l sz�jra j�r� t�rt�net �jabb r�szletekkel gazdagodott, m�g v�g�l el�rte jelenlegi, meseszer� form�j�t. Ennek el�g nagy a val�sz�n�s�ge m�gis sok, ehhez hasonl� farkasember-t�rt�nettel egy�tt t�bb mitol�gus �s t�rt�n�sz, folkl�rkutat� �s pszichol�gus is t�nyk�nt kezeli a t�rt�netet. K�z�l�k p�lk�ul James Stallybrass Teutonic Mythology (Teuton mitol�gia), John Fiske Myths and Mythmakers (M�toszok �s m�toszgy�rt�k) �s Walter E. Kelly Curiousities of Indo-European Tradition and Folklore (�rdekess�gek az indoeur�pai trad�ci�kban �s folkl�rban) c�m� m�v�ben foglalkozik vele.

A farkasember-hiedelem eredet�re mely szerint n�melyik ember k�pes mag�ra �lteni egy �llat, t�bbnyire farkas form�j�t soha nem siker�lt kiel�g�t� magyar�zatot tal�lni. H�rodotosz, a Kr. e. 5. sz�zadban �lt g�r�g t�rt�net�r� szerint a g�r�g�k �s a szk�t�k, akik a Fekete-tenger partj�n telepedtek le, az ottani �slak�kat var�zsl�knak tartott�k, akik minden �vben n�h�ny napra farkass� v�ltoztak. Megeml�t egy n�pcsoportot amelynek tagjai akaratlagosan farkass� tudnak v�ltozni, �s �ppen olyan k�nnyed�n vissza is tudnak alakulni, amikor csak akarnak. Sz�zadokkal Krisztus sz�let�se el�tt a farkasember-d�mont olyan embernek tekintett�k, akit term�szetellenes m�don megsz�llt az emberh�s ir�nti �hs�g, �s aki m�gia seg�ts�g�vel megvadult farkass� tud v�ltozni, hogy k�nnyebben tudja csillap�tani sz�rny� �tv�gy�t. Az �kori b�lcsek szerint az �talakul�ssal a farkasember a farkas erej�t �s ravasz�g�t �lti mag�ra, j�llehet hangja �s szeme tov�bbra is emberi marad. A r�mai kori irodalomban is var�zslat m�v�nek tartott�k az ember farkass� v�ltoz�s�t. A Kr. e. 1. sz�zadban �lt Virgilius volt az els� latin k�lt�, aki eml�t�st tett a babon�r�l. Pertonius, aki Kr. u. 54-68 k�z�tt N�r� udvar�nak sz�rakoztat�s��rt volt felel�s, egy j� kis farkasember-t�rt�netet mes�l el Saryricon c�m� szatirikus verses reg�ny�ben. Bizonyos g�r�g �s r�mai trad�ci�k szerint az embernek farkass� val� �talakul�sa egy istennek bemutatott ember�ldozat miatti b�ntet�s. Plinius (Kr. u. 62-113) szerint az ilyen alkalmakkor az �ldozatot egy t� sz�l�re vitt�k, majd miut�n �t�szott a t�lpartra, farkass� v�ltozott. Ebben a form�j�ban j�rta kilenc �vig a vid�ket farkasember-t�rsaival egy�tt. Ha ez alatt az id� alatt megtart�ztatta mag�t az emberh�sev�st�l, akkor visszanyerhette eredeti form�j�t, ami nem mentes�lt az �regkori roml�st�l. Ovidius (Kr. e. 43- Kr. u. 18) Metamorphoses c�m� elbesz�l� k�ltem�ny�ben feljegyzett egy olyan alakv�ltoz�st, amely egy b�n megtorl�sak�nt t�rt�nt. A k�ltem�nyben megeml�kezik egy legend�r�l, amelyben rejt�lyes alakv�ltoz�sok szerepelnek a teremt�s idej�t�l kezdve eg�szen Julius Caesar kor�ig. Ovidius elmes�li, hogy Arcadia mitikus kir�lya, Lycaon �gy tette pr�b�ra Jupiter mindentud�s�t, hogy egy t�l emberi h�st tett el�, amely b�n�rt azonnal farkass� v�ltozott, �s p�sztorkod� alattval�i r�m�let�nek forr�sa lett mind�r�kre.

Az alakv�ltoz�sok el�id�z�s�re haszn�lt m�dszerek k�l�nf�l�k voltak. N�ha az �tv�ltoz�s spont�n m�don, ir�ny�thatatlanul k�vetkezett be, m�skor p�ld�ul a norv�g �s izlandi sag�kban leirt �talakul�sok eset�ben egy val�di farkasb�r fel�lt�s�vel t�rt�nt. De sz�mos esetben csak egy var�zslatra volt sz�ks�g, ami nem okozott v�ltoz�sokat az emberi testben, csak a szemtan�kat k�sztette arra hogy azt k�pzelj�k: igazi farkast l�tnak. N�h�ny �tv�ltozott ember azt �ll�totta hogy csak bizonyos n�v�nyek, p�ld�ul m�rgez� sisakvir�g vagy b�r�k seg�ts�g�vel tudnak visszav�ltozni, illetve �gy, hogy k�l�nb�z� n�v�nyi ken�cs�kkel kenik be test�ket.

Forr�s:http://library.thinkquest.org/C006250/far.htm