|
Srkny
Kata 2007.07.16. 12:45
"Csontvz: A Nyugati srkny (Eudarco magnificus occidentalis) erõs csontozattal rendelkezik. "
Srkny
Csontvz: A Nyugati srkny (Eudarco magnificus occidentalis) erõs csontozattal rendelkezik. Nagy fej, hossz nyak, szles vll, vastag lbak, erõs karok, s hatalmas szrnyak teszik robusztuss. Csontjai rend-kvl erõsek, de regesek, s knnyûek, mint a madarak.
llkapcsa hatalmas, ki tudja akasztani, mint nhny kgyfaj, gy nagyobb zskmnyt is pofjba tud fogni. Mindenevõ, ezrt ktfle fogazata van. Metszõfogai hosszak, borot-valesek; zpfogai pedig rgsra szolglnak, mivel nem egszben nyeli le tpllkt.
A vll-rsz, s a lapocka csontok vastagok, nagyok, hogy megtartsk a hatalmas szr-nyakat mozgat replõizmokat. A szrny-ujjak csontjai nagyon hosszak, hogy ki tudjk feszteni a kztk lvõ bõrhrtyt repls kzben. Tbb fajtja is van a Nyugati srknyok- nak, ezek csontvzban lehetnek klnbsg-ek.
A Keleti srkny (Dracoserpens Lung orientalis) rendkvl hossz, vkony csont-vzzal rendelkezik. Kzepesen nagy feje, tl-zottan hossz nyaka, rvid lbai, keskeny cspõje, s hossz farka van. Ez a felpts mozgkony, a kgyhoz hasonlatos. Teste minden irnyba kpes csavarodni, fordulni. A Keleti srkny csontjai nem regesek, s vkonyabbak is, mivel nincs szksge replõ-izmokra. Szrnya sincs, lvn fld-mgit alkalmazva repl fizikai erõkifejts helyett.
Izmok: A Nyugati srknyok sokkal tbb izomzattal rendelkeznek, mint Keleti rokonai. Testnek tmegt is fõknt masszv replõ-izmainak ksznhetõen tudja a levegõbe emelni. Fõ szrnymozgat izmai a Supra~spinatus s a Flexor alae major. Maga a szrny nem rendelkezik jelentõs izomzattal, ezek a fõ mozgatizmok a mellkas s a lapoc-ka tjkn vannak.
Nagyobb izomktegek tallhatk mg a hts lb, s a farok csontvzn. A Nyugati srkny knnyedn visz embernyi slyt rep-ls kzben. Szintn jelentõs a nagy llkapocsizom, a Massetor, amelynek segtsgvel knnyedn tharap csontot is.
Klsõ: A srkny risira nõhet fajtjtl fggõen. Az itt brzolt faj kb. 15 m hossz, szrnynak fesztvolsga kb. 26 m. Ennek nagyon kicsi flei, nagy szemei vannak, htn tvisek lnek, farka vgn csontbuzo-gny van.
Minden srknyfaj klnbzõ, nmelyiknek hossz flei, vagy hromszg alak hs farok-buzognya van. Van amelynek testt pikkelyek, van amelyikt vastag bõr bortja. A legtbb fajta azonban pikkelyes.
A pikkelyek (s a szarvak, karmok is) sûrû elrendezsû szarusejtekbõl plnek fel, amik egy rostos fehrje tpusba tartoznak. A mikor megszletik a srkny, pikkelyei puhk, n-vekedse sorn kemnyednek meg. Vre vas-tartalmbl, amely nvnyi tpllkbl ered, szarusejtekkel keveredve acl kemnysgû pikkelyek kpzõdhetnek. A pikkelyesedsi folyamat a kikelstõl szmtott egy v eltel-tvel fejezõdik be.
-
-
A pikkelyek szne a szlõk gnllomnytl fgg. Rendszerint csak azonos a fajok pro-sodnak, de ha pl. egy zld s egy arany sznû prosodik, az utd lehet akr bronz sznû is. A srkny mintzata nem egy sznbõl, hanem egy adott szn rengeteg rnyalatbl ll. Ha a pikkelyek csillognak, s fnyesek, akkor az llat egszsges. Ha beteg, pikkelyeinek szne kifakul, fnye tompul.
Nhny faj kpes pikkelyei sznnek megvl-toztatsra szntesteik pigmentsejtjeinek se-gtsgvel. Ezt rzelem, vagy a srkny tudata is kivlthatja. gy megflemlteni is, s lczni is tudja magt, attl fggõen, hogy erõs, rikt sznt, vagy a krnyezet szneit veszi fel. Tkletesen tudja utnozni a kr-nyezete szneit, fnyhatsait.
A pikkelyek fõ feladata a vdelem. Knny-csepp alakak, s egymst tfedve bortjk a srkny testt, jrs kzben ahogy elcssz-nak egymson, surrog hangot adnak. Az llat pikkelyeit kpes felborzolni, ezltal nagyobbnak tûnve flelmet kelteni, de test- nek hûtsre is alkalmas: ilyenkor a levegõ, menetszl, vagy vz kzvetlenl rintkezik bõrvel.
A szrny az, ami megklnbzteti sok lny-tõl. A hatalmas szrny az risi bõrlebenyeivel sok srkny sajtos jellemzõje. A szrny tbbnyire nagyobb, mint az llat teste, hogy alkalmas legyen nagy felhajterõ kpzsre, ami felemeli, s fenntartja a nehz testet repls kzben. A szrny felptst tekintve olyan, mint egy lb, vagy kz. Ha megnzzk a srkny csontvzt, megfigyelhetõ, hogy a szrny egy vgtag nagyon elnyjtott vltoza-ta. A kt "kar-csont" (humerus s szrny radius) a testbõl futnak izmokkal s porcok-kal a szrny-knykhez.
A knyktõl 4 - 5 megnylt "ujjban" folytat-dik, melyek mindegyike karmokban vgzõdik. Az ujjak egy csuklizletben tallkoznak. A csuklnl tallhat egy hvelykujj-szerû ka-rom.
A valdi felhajterõt az erõs szrnyak csap-kodsa kzben a lefel lendts adja, ezzel lki felfel magt. Egy fiatal srknynak nincs elegendõ ereje mg, hogy egy fggõleg-es felugrssal szlljon fel a sk talajrl. Egy kisebb magaslatot kell keresnie felszlls-hoz, ahol a meleg lgramok (termik) segtik felemelkedni. Nhny v kell, hogy az erõs replõizmok kifejlõdjenek, amelyekkel mr sk talajrl is fel tud emelkedni. A szrnyak kicsinek tûnhetnek a srkny mreteihez s tmeghez, de minden srknynak van vele szletett mgikus kpessge, amivel segti replst. Ezzel kerli el a fradtsgot, a megerõltetst a hossz replsek alatt.
Szksg esetn fegyverknt is hasznlja szrnyait, de csak vgsõ megoldsknt, ugya-nis ha megsrlnek szrnynak bõrlebenyei, nagyon hossz idõ utn gygyul meg, s lehet, hogy rosszul forr ssze - a srkny sosem replhet tbb. Ha tmads ri, rendszerint, felugrik a talajrl, s elrepl, kikerlve tmadjt. Ha megszortjk a fldn, szrnyait sszehzza, s teste mell szortja. Amennyiben szrnyaival is harcol, lecsap vele, s borotvales szrny-karmaival fegyverzi le tmadjt.
Belsõ tulajdonsgok: A srknyoknak is megvannak azok az rzkei, mint az ember-nek: lts, halls, szagls, tapints, zlels. Legtbbjk azonban rendelkezik egy hatodik rzkkel is, amivel kpesek "olvasni" msok rzelmeiben. Az t alaprzk is nagyon j a srknyoknl, pl. 100-szor jobb a szaglsuk, mint egy kutynak. Megrzik a szemlyt, vagy llatot akr pr mrflddel tvolabbrl is! A hatodik rzkk nagyon pontos bizonyos krzeten bell. Ha az illetõ erõs rzelmi llapotban van, mint pl. flelem, vagy gyûllet, ez jelez a srknynak. Ez az rzk felelõs az u.n. "srknyflelemrt" is. Ez egy krlzr, megdermesztõ rettegs, amit a srkny kelt abban, aki megltja. Ezt gyakran ellenfele legyõzsnl is hasznlja. Csak a legbtrabbak, vagy a legostobbbak ellen nem hatsos ez a flelemkelts. Ez a "srknyflelem" ltalban auraknt veszi krl a gonoszabb lelkû srknyokat, de egy bartsgos tndrsrkny sosem hasznlja.
A tûz, ami a flelmetess teszi a srknyt. Ez a pokoli lehellet hamuv geti a hst s a csontot is. Persze, nem minden srknynak tzes lehellete van. Nmelyiknek jeges, vagy savas kpete van, nhnyuk pedig sosem hasznlja lehellet-fegyvert. Tny viszont, hogy a srknyok legnagyobb rsze tzet okd.
Az egsz ott kezdõdik, amikor a srkny zskmnyt ejt. Amikor megeszi tpllkt, a rendes gyomorba kerl emsztsre. Az emsz-ts ksõbb a msodik gyomorban folytatdik, ahol tovbb bomlik alkotrszeire. Amellett, hogy a srkny a szervezete szmra hasz-nos tpanyagokat kivonja, a gyomorsavval reakciba lpve hidrogn, szn- s knhidro-gnek is fejlõdnek gyomrban. Ezek a gzok mirigyekbe kerlnek a srkny torka krny-kn, s a bennk felhalmozod gzokat brmi-kor felhasznlhatja. Ezek a gzok egyes fajoknl klnbzõek lehetnek, a lngsznk, s lnghõmrskletk klnbzik. Tbbnyire hidrognt termelnek, amely lngja kb. 2000 fokos lehet. Amikor szksge van a gzra, a mirigyekbõl a tdejbe szvja. A hidrognt hasznl srknyok levegõ nlkl keverik ssze tdejkben a gzt klnbzõ kmiai anyagokkal, ami szintn a srkny szerveze-tben termelõdik, majd ezt "felbffentve" a gzelegy lncreakciszerûen begyullad a levegõ oxignjvel tallkozva, s gyorsan elg.
A sznhidrogneket termelõ srknyok 3 - 8 sznatomot tartalmaz gzokat lltanak elõ biokmiai ton (propntl - oktnig, illetve ezek teltetlen vltozatai is elõfordulhatnak).
A legerõsebb ezek kzl a teltetlen acetiln (C2H2), amelynek lnghõmrsklete 2600 fok feletti. Ezek a srknyok knhidrognt (H2S) is kevernek lngjuk "zemanyagba", mivel ennek kicsi a gyulladsi hõmrsklete.
A hidrognt hasznl srknyokkal ellentt-ben a sznhidrogneket hasznl srknyok levegõt is kevernek tdejkben a gzelegy-hez. Tûzokdskor ezt a gzt nagy nyoms-sal prselik ki tdejkbõl, ami a szjpadlsuk nylsn tvozik. Nyelvk aljn, s a nyelv-gdrben csontporceln kinvs van, amit a gz kifvsnak pillanatban sszekoccant, ezzel szikrt kpezve begyjtja a gzkever-ket, ami ezutn szintn lncreakciszerûen g el rendkvl gyorsan.
Hasonl elven mûkdik a nem tzet okd srknyok kpetnek mechanizmusa is.
A jeges lehelletû srknyok nitrognt, a savas lehelletûek ssavat, saltromsavat hasznlnak. Vannak srknyok, amelyek mgikus ton lltjk elõ lehelletket, de ezek gyengbb hatsak, mint a biokmiai lehelettek.
sszessgben a srknyok klnleges, mltsgteljes, s gyakran veszlyes lnyek. Intelligensek, mgikus hatalommal rendel-keznek, testk pedig maga egy erõteljes fegy-ver: llkapcsuk, lehelletk, karmaik, farkuk ksz gyilkolgpp tehetnk, de a srknyok blcsebbek, mintsem hasztalan gyilkolsra hasznljk erejket. Legyõzskre egy sima harcosnak karddal, pajzzsal, s vrtekkel fel-fegyverezve nem sok eslye van, mg tn tucatnak sem.
Forrs://gportal.hu/portal/sarkanyok2/
Az forrsa: Kata
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
