�j�v napja (janu�r 1)
A t�lk�z�pre es�, kar�csonyi, �j�vi �vkezd�s a nap�v szerinti id�sz�m�t�ssal egy�tt honosodott meg Eur�p�ban, s a r�mai birodalomb�l sug�rzott sz�t. Az egys�ges janu�r elsejei �vkezd�st azonban sok n�p csak az utols� �vsz�zadokban fogadta el, haz�nkban is csak n�h�ny �vsz�zad �ta kezd�dik ezen a napon az �v.
Felt�telezhetj�k, hogy a honfoglal� magyarokn�l az �vkezd�s �szre vagy tavaszra eshetett. A nomadiz�l� p�sztorn�pekn�l a k�t id�pont jelent�s�g�t n�velte a ny�ri legel�kre vonul�s �s az �szi, t�li legel�kre, sz�ll�sra val� visszavonul�s gyakorlata. Ennek a r�gi, tavaszi-�szi �vfordul�nak eml�ke az �szi �s tavaszi p�sztor�nnepekben maradt fenn, ezek azonban egy �vezred alatt m�s jelleget �lt�ttek, "eur�pai" �nnepekk� v�ltak.
Az �vkezd� �j�vi szok�sok f�k�nt abb�l a hitb�l n�ttek ki, hogy a kezd� peri�dusokban v�gzett cselekm�nyek anal�gi�s �ton maguk ut�n vonj�k e cselekm�nyek k�s�bbi megism�tl�d�s�t, ez�rt az emberek, hogy az eg�sz �vi j� szerencs�t biztos�ts�k, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. K�zismert szok�s az is, hogy az ��vt�l hatalmas l�rma, zaj, kolompol�s k�zepette b�cs�znak el. E zajkelt�s �si oka sokf�le lehetett: a gonosz hatalmak, az ��v ki�z�se, vagy csak az �ltal�nos �nnepi f�ktelens�g.
A j�sl� szok�sok k�z� tartozik a hagymakalend�rium k�sz�t�s (12 gerezd fokhagym�ba s�t tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelel� h�napban sok es� vagy h� fog esni), a szilveszteri �lom�nt�s (a frissen �nt�tt �lom form�j�b�l j�solnak), a gomb�cf�z�s (a l�nyok pap�rszeletekre f�rfineveket �rnak, ezeket gomb�cokba dugva v�zbe dobj�k; amelyiket el�sz�r dobja fel a v�z, az lesz a le�ny j�vend� f�rj�nek a neve).

forr�s: http://www.szilveszter.lap.hu/