Tudta �n, hogy?
Az emberis�g mindig k�v�ncsi volt a j�v�re, ahogy az �kor embere is igyekezett f�llebbenteni a f�tylat az ismeretlenr�l, hogy l�ssa el�re meghat�rozott sors�t. V�gyott kif�rk�szni az isten vagy az istenek akarat�t, esetleges j�- vagy rosszindulat�t, hogy seg�ts�g�kh�z folyamodjon a v�ls�gos helyzetekben, vit�s k�rd�sek eld�nt�sekor, fenyeget� v�sz idej�n. Az istenekkel val� �rintkez�s leggyakoribb form�ja a j�sl�s volt, amelyet papok, papn�k v�geztek.
Az utols� etruszksz�rmaz�s� kir�ly, Tarquinius Seperbus idej�n egy idegen sz�rmaz�s�, hajlott kor� asszony k�rt bebocs�t�st a kir�ly sz�ne el�, �s a mag�val hozott k�nyveket felaj�nlotta neki megv�telre. A j�slatokat tartalmaz� k�nyvek �r�t azonban t�l magasra szabta: a kilenc k�nyv�rt h�romezer aranyat k�rt. A kir�ly soknak tartotta az �sszeget, a n� erre a kilenc k�nyv k�z�l h�rmat a kir�ly szeme l�tt�ra a t�zbe vetett, majd elt�vozott. Nemsok�ra visszat�rt, �s a marad�k hat k�nyvet v�ltozatlan �ron ism�t v�telre k�n�lta. A kir�ly �s udvara �r�ltnek tartva az asszonyt, �jra nemleges v�laszt adott. Az id�s n� ezt hallva sz�tlanul a t�zh�z l�pett, �s �jabb h�rom k�nyvet �getett el. Harmadnap �jra felkereste a kir�lyt, �s a marad�k h�rom k�nyv�rt szint�n ugyanakkora �sszeget k�rt, mint legel�sz�r az �sszes�rt. Tarquinius Seperbust most m�r elgondolkoztatta az asszony makacss�ga, �s a mad�rj�sokhoz fordult: mit�v� legyen a k�nyveket illet�en. Az augurok bizonyos jelekb�l arra k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a kir�ly helytelen�l cselekedett, amikor nem vette meg azonnal a k�nyveket. Azt tan�csolt�k, hogy halad�ktalanul sz�molja le a k�rt aranyakat. Tarquinius k�nytelen-kelletlen engedelmeskedett. Az asszony �tadta a k�nyveket, �s amilyen hirtelen megjelent, ugyan�gy elt�nt az emberek szeme el�l.
Sok�ig tal�lgatt�k, ki lehetett, �s honnan j�tt, de kil�t�re sohasem der�lt f�ny. Alakj�t titok �vezte, mint ahogy az �ltala eladott j�sk�nyvek keletkez�s�t is. Voltak, akik Apoll�n istennek a cumaei barlang m�ly�n �l� papn�j�t azonos�tott�k vele, akit a n�p eg�sz It�lia-szerte Sibylla n�ven ismert. Enn�l fogva a h�ron j�sk�nyvet Sibylla-k�nyveknek nevezt�k el, �s val�s�gos kincsnek tartott�k. �rz�s�t k�l�n test�letre b�zt�k, s ha a v�rost vagy k�rny�k�t valamilyen vesz�ly fenyegette r�gt�n a Sibylla-k�nyvekhez folyamodtak seg�ts�g�rt, j� tan�cs�rt.

AJ�ND�K SMS Bioritmus �s K�nai Szerencse S�ti!
N�VELJE NYER�SI ES�LY�T azzal, hogy Horoszk�pot vagy K�peslap Mandal�t k�ld bar�tainak, ismer�seinek!
Minden egyes k�peslap elk�ld�se N�VELI ES�LY�T abban, hogy �n legyen a NAPONTA KISORSOLT egyik szerencs�s, aki megnyeri a 3db SMS Bioritmus �s 3db SMS K�nai S�ti egyik�t!