Tudta �n, hogy?
I. e. 83-ban le�gett a capitoliumi Jupiter templom, ahol a Sibylla-k�nyveket is �rizt�k. A j�slatok mind a t�z martal�k�v� lettek. Ez�rt a szen�tus k�veteket k�ld�tt a Sibylla-kultuszhelyekre, Er�thraiba, Szamoszra, Hell�szpontoszra, hogy gy�jts�k �ssze az ott �rv�nyben l�v� j�slatokat, Augustus cs�sz�r, nem sokkal uralomra jut�sa ut�n, i. e. 12-ben, mint f�pap �tvizsg�ltatta a gy�jtem�nyeket, �s minden jelent�ktelen vagy k�tes h�r� szerz�t�l sz�rmaz� j�sk�nyvet, kb. 2000 darabot el�gettetett. Csak a hitelesnek v�lt j�slatokat hagyta meg, ezeket aranyozott szekr�nyekben �rizt�ka Palatinuson �ll� Apoll�n szobr�nak talpazata alatt. Itt maradtak eg�szen kb. 405-408-ig, amikor Stilicho r�mai hadvez�r t�zbe dobatta �ket. Utolj�ra 363-ban Julianus Apostat r�mai cs�sz�r parancs�ra tekintettek bele a j�sk�nyvekbe, perzsiai hadj�rat�t megel�z�en.
Augustusnak arra ir�nyul� t�rekv�se, hogy csak az eredeti Sibylla-j�slatokat �rizz�k meg, �s egyed�l azokat haszn�lj�k, kev�s sikerrel j�rt. A r�mai birodalom ter�let�n m�r rendk�v�l elterjedtek voltak a zsid� �s �kereszt�ny Sibylla-k�nyvek, melyek f�leg az als�bb n�pr�tegek k�r�ben nagy n�pszer�s�gnek �rvendtek. Ellent�tben az �gynevezett pog�ny j�sk�nyvekkel, ezek a Sibylla-k�nyvek a jelen helyzetb�l kialakul� vesz�lyeket, katasztr�f�kat igyekeztek t�rt�nelmileg al�t�masztani, magyar�zni. Bizony�tott�k az egyistenhit, a monoteizmus egyed�l �dv�z�t� volt�t, m�sr�szt er�s�teni, terjeszteni akart�k a hitet. A j�slatok k�z�tt sok volt a prof�tikusan megfogalmazott t�rt�net a Messi�s megjelen�s�r�l, a vil�g�g�sr�l, az utols� �t�letr�l, a r�mai birodalom �sszeoml�s�r�l. Val�sz�n�leg Vergilius is ismerte ezeket a j�slatokat vagy legal�bbis egy r�sz�ket, �s h�res IV. eklog�j�ban tal�n az ezekben a j�slatokban megfogalmazott Messi�s-gondolat hatott r� az isteni gyermek megj�vend�l�s�ben. A Messi�s elj�vetel�nek j�slata f�leg az �gynevezett tiburtiai Sibylla nev�hez f�z�dik, aki latin nyelven j�vend�lt.
� az, aki megmutatta Augustusnak M�ri�t a kis J�zussal a karj�n egy �gi jelen�sben. Ez�rt is szokta a kereszt�ny, f�leg renesz�nsz korabeli m�v�szet ezt a Sibyll�t a Messi�s megj�vend�l�jek�nt �br�zolni. A j�slatokat a k�z�pkorban elfeledt�k, csak a renesz�nsz tud�sai fedezt�k fel �ket �jra. Kedvenc t�m�ja volt a j�sn�k �br�zol�sa Giott�nak, Raffaell�nak �s kiv�ltk�ppen Michelangel�nak, aki �ppen a 12 k�nyvben fennmaradt zsid� �s kereszt�ny Sibyll�k hat�s�ra festette monument�lis portr�it a Sixtus k�polna mennyezet�re a bibliai pr�f�t�k t�rsas�g�ban.